Egy svéd vizsgálat következtetése szerint a mikroszkópos vastagbélgyulladás megléte összefüggésben áll a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával.

A 60 éves és idősebb felnőttek számára két újonnan engedélyezett légúti szinciális vírus (RSV) elleni vakcina képes lehet megelőzni a súlyos RSV-betegség kockázatának kitettek megbetegedését.

A naponta kis dózisú aszpirint szedő időseknél 20%-kal nagyobb a vérszegénység kialakulásának kockázata még akkor is, ha még nem volt súlyos vérzéses eseményük.

Növekvő számú evidencia szerint a rendszeres szaunázás bizonyos szempontból ugyanolyan kardiovaszkuláris előnyökkel jár, mint az aerob edzés.

Egy most közölt randomizált vizsgálatban mind a túlélés, mind a kórházi újrafelvétel aránya hasonló volt, ha a szívelégtelenség (HF) miatt kórházba került betegek hazabocsátásukkor furoszemidet vagy torsemidet kaptak. 

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek etiológiai háttere jelentős részben közös.

Egy 80 éves beteg 2020 októberében jelentkezett a sürgősségi osztályon néhány napja fennálló, egyre fokozódó lég­szomj panaszával. Három nappal korábban a beteg 39,4 °C-os láz és száraz köhögés miatt sürgősségi ellátásra szorult. Miután tünetei súlyosbodtak, a beteg felkereste a sürgősségi osztályt. 

A krónikus szívelégtelenség kezelésében történt előrelépések ellenére a betegek optimális kezelés mellett is klinikai állapotuk és életminőségük romlására számíthatnak. Éppen ezért van kiemelkedő jelentősége minden olyan kiegészítő terápiának, mely javíthatja a prognózist és az életminősé­get. A magnézium-orotát súlyos szívelégtelenség adjuváns terápiájaként történő alkalmazása azt igazolta, hogy a magnéziumpótlás e módjával javítható a betegek állapota és csökkenthetők a halálozási arányok, ami az életminőség javulásával is párosul. Ez utóbbinak különös jelentősége van annak fényében, hogy a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek részben vagy teljesen gondozó ellátására szorulnak.

A kortikoszteroidok a rheumatoid arthritis kezelésének részét képezik, de hosszú távú alkalmazáuk mellett számítani kell a jelentős nem kívánt kardiális események gyakoribb előfordulására.

A pulmonális hipertónia eredményes kezelésének kulcsa a korai diagnózis és az időben elkezdett megfelelő kezelés, rendszeres kontrollvizsgálatokkal kiegészítve annak megítélésére, mikor válik szükségessé kiegészítő gyógyszeres kezelés. Aterápiás célok magukban foglalják a minimális tüneti állapot elérését, a jobb kamra normális morfológiai és funkcionális jellemzőinek helyreállítását, a kardiopulmonális hemodinamikai paraméterek javítását, illetve szélesebb körű intervenciókat a potenciális extrapulmonális következmények kivédésére.